A kutya táplálása

A kutya él, lélegzik, fut, ugrik, ugat, csóválja a farkát - ehhez mind energia szükséges. Ezt az energiát táplálékából szerzi meg, pontosabban a táplálék építőköveiből: fehérjéből, zsírból és szénhidrátból.
A kutya szervezet a táplálék kémiai energiáját más energiaformákká alakítja át hővé, amivel fenn tudja tartani a 38-39°C testhőmérsékletet, elektromos ingerré, hogy az idegrendszer működhessen. Energia szükséges továbbá az izomműködéshez, a növekedéshez, az új sejtek képződéséhez is. A fölösleges energiabevitel azonban zsírrá alakul át és elraktározódik.

Aki sokat eszik, kövér lesz - hangzik a természet egyszerű törvénye. Ez ránk éppúgy érvényes, mint a kutyánkra. További alapszabályként érvényes, hogy aki nem megfelelően táplálkozik, beteg lesz. Ez azt jelenti, hogy a tápanyagoknak megfelelő arányban kell állniuk egymással és megfelelő mennyiségben kell a táplálékban előfordulniuk ahhoz, hogy kutyánk egészséges maradjon és táplálása optimális legyen. Aki kész állateledelekkel eteti kutyáját, annak nem kell félnie attól, hogy kedvencét nem megfelelően táplálja.

A fehérje semmi mással nem pótolható!

Fehérje nélkül az élet nem lehetséges, az életjelenségek mindegyike fehérjéhez kapcsolódik. Csak kevés olyan fehérjefajta van, amely önmagában is biológiailag teljesértékű. Előnyös ezért a több, egymást kölcsönösen kiegészítő fehérjefajták keverékét tartalmazó táplálék. Megfelelő fehérjeellátás esetén a kutya aktív és élénk, hiányos fehérjeellátás esetén pedig kedvetlen és lusta lesz.
Feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy a kölyökkutyák, a vemhes és szoptató szukák, valamint a munkakutyák fehérjeszükséglete mindig jóval nagyobb, mint az átlagos életvitelű, kifejlett kutyáké!

A víz nagyon fontos!

Víz nélkül nincs élet, ezért a víz minden táplálás alapja. Friss, tiszta ivóvíznek mindig a kutya előtt kell lennie. Nagy hőségben, illetve ha a kutya száraztápot eszik, jelentősen megnő a vízfogyasztása. Kedvencünk átlagos vízszükséglete 35-50 ml / kg. A kistestű kutyáknak relatív több folyadékra van szükségük, mint nagyobb testű társaiknak.

A zsír, mint jellegzetes energiaforrás

Egy ideig azt hitték, hogy a kutya táplálékában a zsír nemcsak szükségtelen, hanem egyenesen káros lehet. Ez egy teljesen téves nézet: minden kutyatáplálék, amely kevesebb, mint 5.5% zsírt tartalmaz, hosszabb távon hiányállapotot fog kialakítani a kutyánál. Mindenek előtt azonban a zsír fontos energiaszolgáltató, így a munkakutyáknak több zsírra van szükségük, mint a szobakutyáknak, amelyek ha túl sok zsírt kapnak, ugyanúgy elhíznak, mint a sok szénhidráttól. A fiatal kutyáknak szintén magasabb a zsírszükséglete: ehhez először az anyatejből jutnak hozzá, aminek mintegy 8% a zsírtartalma.

Szénhidrátok

A szükséges szénhidrátokat a szervezet elő tudja állítani, pl. fehérjéből. Túl sok szénhidrát bevitele esetén a fölösleg zsírrá alakul és elraktározódik (elhízás). A kutya emésztőrendszere a nyers, feltáratlan növényi szénhidrátot nem igazán tudja hasznosítani, ezért célszerű a növényi eredetű táplálékot etetés előtt megfőzni. Ide tartoznak a emészthetetlen ballasztanyagok is, amelyek egyáltalán nem értéktelenek: optimális mennyiségben adva ösztönzik a bélmozgásokat, így segítik az emésztést.

Vitaminok: kulcs az egészséghez

A kutyatápok biztosítják, hogy kedvencünk naponta hozzájusson az optimális vitaminmennyiséghez. Az A-vitamin biztosítja a bőr és a nyálkahártyák egészségét, véd a fertőzésekkel szemben és biztosítja az éles látást. A D-vitaminnak a csontfelépítésben és a csontvázrendszer egészségének megóvásában van szerepe. Az E vitamin sokoldalú védő funkciót lát el a szervezetben, valamint fontos szerepet tölt be a fejlődés során és a szaporodásban is. A K-vitamin sérülések során biztosítja az optimális véralvadást. A B-vitaminok az anyagcsere-folyamatok katalizátorai, de fontos szerepük van az idegrendszer és az izomrendszer működésében, valamint hozzájárulnak az egészséges bőr és a fényes szőrzet kialakulásához és a vérképzéshez is. A C-vitamin fontos a kötőszövet épségének biztosításához, de ezt a vitamint az egészséges kutya képes szervezetében előállítani.

Ásványi anyagok

A kalciumnak és a foszfornak fontos szerep jut a csontok felépítésében. A kálium és a magnézium fontos szerepet játszik az idegrendszer és az izomzat működésében. Ezek mellett a szervezet igényel egyéb, jóval kisebb arányban szükséges elemeket (pl. cink, réz, mangán, jód) is. Ezeket összefoglalóan nyomelemeknek szoktuk nevezni.

A macskák emésztésélettani sajátosságai és különös táplálkozási szokásai miatt, ellátásuk nagy gondosságot igényel.

Táplálkozási szokások

A kutyával ellentétben a macska inkább naponta többször kis adagokat eszik, követve az évezredek alatt kialakult táplálkozási szokását: 30-60g / étkezés (egy egérnyi mennyiség). Emiatt fontos szempont a táp eltarthatósága, és az, hogy ne igényeljen hűtőtárolást, így a cica "rájárhat" a tányérjában lévő tápra.

Rossz szokások

Megszokás: nehezen vagy egyáltalán nem tud átállni új tápra, inkább nem eszik. Visszautasítás: oka lehet hirtelen tápváltás, takarmányallergia, vagy a rossz íz, szag.

Egyoldalú táplálás

Leggyakoribb és egyben legveszélyesebb az egyoldalú májetetés. Az esetek nagy részében nagyon rossz kórjóslatú mozgásszervi betegség alakul ki. A csak húson tartott macskákban csontritkulás alakulhat ki, mert a vérben a kálcium-foszfor arány csökkenését a szervezet a csontokból kivont kálciummal igyekszik pótolni. Kandúrokban struvit-húgykövesség alakulhat ki emiatt. Az Aujeszky-betegség miatt veszélyes nyers sertéshúst etetni, amely macskában veszettséghez hasonló tünetekkel jár.

Fűevés

Füvet igényel a macska, amely segítségével hányás útján meg tud szabadulni a mosakodástól lenyelt szőrtől.

Fehérjeigény

A macskák fehérjeigénye kiemelkedően magas: a kutyáénál 30%-kal több. A macska tápjában megfelelő arányban kell lenniük a jó minőségű, magas biológiai értékű fehérjéknek. A macska kizárólag húsevő!

Létfenntartó energiaszükséglet

Macskák esetében: 290kJ/nap/testtömeg kg. Ez az igény vemhesség alatt 25-50%-kal nő, kölyökkorban 5 hetes korig, illetve a szoptatás alatt négyszeres.

Ízletesség

Etetési kísérletek bizonyítják, hogy a macskák nem egy bizonyos ízt (pl. hal, máj) preferálnak, hanem a számukra megfelelő magas fehérjetartalom és a gyártási technológia befolyásolja őket a választásban.

Egyéb különlegességek

Az aminosavak közül nélkülözhetetlen az arginin, taurin hiányában pedig retina-degeneráció, szívizom-gyengeség, szaporodás-biológiai zavarok alakulhatnak ki.

Vízigény 

Bármilyen eledel etetése mellett, mindig kell tiszta vizet biztosítani az állatoknak.